Első okleveles említés Szalók településről 1248-ban történt, terra Zolouk névalakban. A Szalók nemzetség telepedett itt le, s róluk kapta nevét a falu. Valószínű a település már az államalapítást követően fokozatosan fejlődött itt a Laskó-patak völgyében és a tatárjárás idején szőlőültetvényeket és jó bort találtak itt a betolakodók. A török hódoltság idejéből (1550-ből) fenmaradt elszámolás szerint 17 nős férfi fizette a kétszeres búza, bor, méhkas, széna és sertés után kivetett adót. Két évvel később a falu elpusztult, de hamarosan újranépesült és 1579-ben az Egyházasszalók nevet kapta. A többször elnéptelenedő faluba 1731-ben 35 német gazdát telepítettek le. A tizennyolcadik század közepétől magyar jobbágyok tömegesen költöztek ide, s a falu népe előbb kétnyelvű, majd magyarrá lett. A lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozott, a legelők harmadrészét szőlővel ültették be. Az 1945 utáni magángazdálkodás megszüntetése és az erőszakos termelőszövetkezetekbe való szervezés, sok embert kényszerített otthonát elhagyni és a közeli városban munkát találva ott letelepedni. Az utóbbi másfél évtizedben viszont az áramlási folyamat megfordult, és a lakosok nagyszámú betelepülése lett jellemző.Egerszalók dinamikus fejlődésnek indult, melyet a hőforrás-gyógyfürdő is jelentősen motivál. |
Egerszalók egy olyan, évszázadok óta lakott település, ahol a táj és a környezet igazán alkalmas arra, hogy az ember otthon érezze magát. A felsorolt látnivalók között éppúgy megtalálja a kedvére valót a kalandvágyó turista, mint a nyugalmat, a pihenést és a természet közelségét kereső vándor. Egerszalók Emlékei 1875-ből Kérjük tekintse meg nevezetességeinket és látnivalóinkat, a jobb oldali menükből válogatva! |
„ az ember azért fáradozik, amit szeret és azt szereti, amiért képes fáradozni…” (Pilinszky János: Szög és olaj) Egerszalókra az utóbbi 10 évben nagyon sokan érkeztek. Sokan nem itt nőttünk fel, de amikor elhatároztuk, hogy itt építjük föl otthonunkat, mindannyian egy virágzó , üde kisfalut álmodtunk magunk köré, szép, virágos utcákkal, házakkal, olyan közösséggel, mely nem csak nekünk, gyermekeinknek is életre szóló emlékeket, és emberi kapcsolatokat ad. Egyre gyakoribbá váltak a faluközösségen belüli együttlétek. A kulturális szellemi gyökerek, folklórhagyományok számbavételével, megújításával, a néphagyományok rekreációjával kezdtük megkomponálni a kis falu kulturális életét. Birtokba vettük a népi vallásosság történeti értékeit – terveink szerint egy kiállító tembe rendezzük össze ezeket az értékeket. Célunk a település néphagyományainak, kultúrájának őrzése, a község jövőjéért közös felelősségünk tudatában a közösségi együttlétek szervezésén túl, a turizmus, fejlesztése. Az Egyesület megtartva, megőrizve, továbbfejlesztve a falu és a térség hagyományait fogta csokorba, és reményeink szerint a felhalmozott „hungarikum” teljes gazdagságában és szépségében jelenhet majd meg a turisták előtt. Közhasznúsági jelentések: kozhasznusagi-2007.doc szbk-kozhasznjel2006.doc |
Feltöltés alatt |
Feltöltés alatt |
|
Feltöltés alatt
|